Szenzorokkal mért

Megkopott nosztalgiával idézhetjük fel a hetvenes évek közületi telefonjait, amelyek a postahivatalok előtt álltak. A kis papír fecnin benyújtott telefonszámot a postáshölgy tárcsázta, majd a hívást a hivatal előtt álló telefonfülkébe kapcsolta. A kilencvenes évek mobil forradalma már egy új világ előhírnöke volt. A jelen aktualitása sokkal inkább az okos-telefonokkal fotózó, Skype, Zoom, vagy Facelive video hívást bonyolító honfitársunk vagy azok a turisták, akik hazánk, vagy Budapest csodáit igyekeznek megosztani távoli ismerőseikkel. A vásárlói magatartás feltérképezésének és ne szégyelljük kimondani: befolyásolásának módszerei különösen az első iPhone megjelenése ( 2007) óta elképesztő léptékű változásokon estek át, miközben az új technológiák alkalmazásába bevonható területek köre is hihetetlen dinamikával növekszik. Nem kivétel ez alól természetesen az egészségügy sem.

Az egészségügyi ökoszisztémában ezek a forradalmi változások minden, az ellátási láncban részt vevő szereplő életét új pályára állítják. A betegek növekvő információs igényét és tájékozottságát, a választási preferenciák lokális és egyéni változásait az egészségügyi szolgáltatói infrastruktúra pusztán szabályozási rendszerekkel nem  lesz képes a jövőben megoldani, ehhez szükség van az új technológiák rendszerszintű bevonására is.

Az egészségügyet működtető szervezeti struktúráknak néhány év alatt innovatív módszerek, technológiák és finanszírozási elemek sorával kell felvérteznie magát, hogy az egyre feszültebbé váló helyzetre a társadalmi szolidaritást is figyelembe vevő és fenntartható megoldásokat kínálhassanak. Az egészségügyet érintő innováció legfontosabb célterületei, a betegelégedettség és az egészségbiztonság növelése, a személyre szabott gyógymódok, a gazdaságosabb működtetés, a professzionális betegút tervezés és a várakozási idő csökkentése, a megelőzés, a terápiamenedzselés, a rehabilitáció, valamint az utógondozói tevékenység mindegyike szerencsére jelentős és globális léptékben is kiaknázatlan tartalékokat kínálnak a fejlődésre.

A megelőzés-gyógyítás-egészségfenntartás hármas egységének a fentiek mentén történő technológiai szintű megteremtése az olyan járványok lokális és globális szintű kezelésében is számottevő szerepet játszhat, mint amilyen a Korona vírus, miközben a GDP növekedéséhez is hozzájárulhat. A video felügyelt kórházi, vagy éppen az otthonunkban kialakított gyógyító, rehabilitációs szoba, a biometrikus érzékelőkkel felszerelt “okos-eszközök” csak ízelítői a széles körben elérhető és gazdaságosan működtethető egészségügyi innovációs lehetőségek sorában. A felhőben lévő egészségügyi, biometriai statisztikai információk elemzésével és a megfelelő, valós idejű előrejelző modellek kialakításával drámai módon változtatható meg a beteg rehabilitációjának a sebessége és minősége.

 

A prevencióban és az oktatásban már élen járnak az okos eszközökre épülő és az információt egymással megosztó közösségi alkalmazások. Ezek az eszközök és rendszerek felhasználóikat szórakoztatva, élményeket kínálva mérik egészségi állapotunk változásait, teremtenek értéket, hoznak tudatosságot döntéseink során és mindennapi életünk részeivé válva a sport, a mozgás és az egészséges táplálkozás alapjait is lefektetik.

Európa fejlett térségeiben csupán hat és fél perc jut átlagosan a szakorvossal történő személyes konzultációra. Ez a hihetetlenül rövid idő a technológia segítségével mégis jelentősen javította a betegellátás minőségét. A betegcsoportokra alakult közösségek a közösségi médiában vagy az erre szakosodott portálokon igyekeznek egymáshoz eljuttatni a betegséggel kapcsolatos tapasztalatokat, információkat, így a szakorvosok által (is) kommentált információ megosztása valódi segítség a gyógyulni vágyó páciensek számára.

A jövő “okos” egészségügyi infrastruktúrájában fokozott szerep hárul majd a centralizált betegirányítási és beteg-felügyeleti rendszerekre is. A jó minőségű, akár videó alapú egészségügyi alkalmazások és az informatika, technológia fejlődése lehetővé teszik, hogy centralizált helyszínről, magas hatékonyság mellett, mégis alacsonyabb költségekkel jöjjenek létre olyan beteg-felügyeleti rendszerek, amelyek sokkal több időt, információt és állandó ellenőrzést biztosítanak a páciensek számára. Az egészségügyi “orvosi intelligencia központok”, ( mint amilyen például az OkosKlinika magyar fejlesztésű megoldása ) centralizált helyszínekről, biometriai szenzoros technológia és videó konzultáció segítségével nyújthatnak segítséget a gyógyulni vágyó betegeknek, vagy az egészségüket megóvni kívánóknak a kórismereti és fizikai állapotot rögzítő adatok tetszőleges mélységű analizálása és a teljesen személyre szabott terápiák biztosítása mellett. Ami egykor sci-finek tűnt, az ma már valóság, mi pedig bízunk benne, hogy a digitális egészségügyi innovációk térnyerése hazai szakembereink számára is elhozzák a régóta várt felemelkedés lehetőségét.

Egészségszemlélet

2020-ban a felnőtt lakosság több mint 90 százalékának immár az egyik legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket. Ez a tendencia a Korona vírus által okozott egészségügyi, gazdasági krízis miatt a jövőben még inkább ráirányítja a figyelmünket a különböző előrejelző technológiák általános lakossági szintű használatára, a keletkezett adatok szakmai hasznosítására. Az egészségigények kielégítése, a digitális egészségipar fejlesztése tehát jóléti és makrogazdasági szinten is kulcskérdés.

 

Sajnos az elmúlt évtizedek óriási technológiai, tudományos fejlődése, valamint az egészségügyi ellátás országos szintű fejlesztése ellenére is alig történtek változások a lakosság várható életkilátásai tekintetében. Az emberek többsége ugyan tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. A túlsúlyos felnőttek mindössze 45 %-a tudja, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 %-a normális testtömegűnek, mindössze 1 %-a pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 %-a nem végez elegendő testmozgást, pedig 81%-uknak lenne rá lehetősége.

 

A betegségek kialakulásában továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az egészségtelen életmód, mely a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele kórosan elhízott, 66%-a nem végez megfelelő testmozgást, és 35%-a dohányzik. Magyarország a legrosszabb egészségi állapotú és a legmagasabb elkerülhető halálozási számot felmutató országok sorában van az EU-n belül.

Betegút

A várótermi várakozási idő a betegélmény meghatározó része, nagymértékben befolyásolja a páciensek elégedettségét. Szakirodalmi hivatkozások általában 30 perces várótermi várakozást tartanak elfogadhatónak, ezzel szemben hazánkban az átlagos várakozási idő meghaladja a 45 percet. Ez az idő elsősorban előjegyzett betegek esetében értelmezhető és többnyire ott tartható be. A várótermi várakozási idő csökkentése szolgáltató szinten sem tekinthető önálló célnak, sokkal inkább egy optimalizációs folyamat eredménye kell, hogy legyen, amelyben együttesen kell kezelni az alábbi célokat:

– Minimalizálni a betegek várakozási idejét,

– Minimalizálni a szolgáltatók holtidejét,

– Minimalizálni a rendeléseken a túlórát,

– Annyi beteget ellátni egy rendelési idő alatt, amennyit lehetséges.

Okos

Az elmúlt évek digitális forradalma a hazai lakosságot sem kerülte el. Becslések szerint közel 700.000 db digitális okos egészségügyi eszközt használunk, és közel 1 millió ember futtat okostelefonján valamilyen egészségügyi alkalmazást. Mindezek ellenére rendkívül alacsony szinten hasznosul a lakosságnál keletkező fitness, wellness és egészségügyi adatvagyon, a nem történik meg az adatok szisztematikus feldolgozása, ”visszaforgatása”, a betegségek előrejelzése, a minőségi orvos-beteg kapcsolat javítása az eszközök, alkalmazások és adatok feldolgozásának a segítségével. A digitális világban szocializált generációk fontos ismérve, hogy együttműködő közösségeik döntései nem befolyásolhatóak hagyományos, felülről vezérelt, az egyén személyes  képességeit, érdeklődési körét figyelmen kívül hagyó edukációs eszközökkel, ugyanakkor minőségi és hiteles egészségügyi információk nélkül, alapvető egészségügyi ismeretek hiányában és a helytelen “öndiagnosztizálás” miatt saját egészségüket is könnyen veszélybe sodorhatják.

Mivel a lakosságnál lévő eszközök gyártói multinacionális vállalatok, az adatok azok vállalati felhőjébe kerülnek, és nincsenek összekapcsolva az eszközök adatai a hazai egészségügyi ellátásban résztvevő szakértőkkel, orvosokkal, életmód tanácsadókkal.

Idősgondozás

A hazai időskorú társadalom jellemzői az elmagányosodás, az egyedüllét, a mozgás korlátozottságából fakadó ellátási nehézségek és a rendkívül alacsony egészségbiztonsági mutatók. A Heim Pál Magyarország azon dolgozik, hogy a digitális egészségipar szolgáltatásainak, az okos eszközöknek a rendszerszintű bevezetésével  és finanszírozásának a megoldásával javítson ezen a társadalmi, szakmai, politikai feszültségen. A Heim Pál Magyarország Alapítványa javasolta, hogy a különböző állapotmérő-vészjelző eszközök elérését, hozzáférhetőségét az illetékes szaktárcák szélesítsék, és kezdeményezte, hogy a helyi szolgáltatási központok bevonásával a jelzőrendszeres otthoni segítségnyújtás országos bevezetése, az eszközök korszerűsítése megoldott legyen. A technológia fejlődésével a digitális egészségmonitorozásra, betegfelügyeletre alkalmas eszközök beszerzési költségei évről-évre folyamatosan csökkenek.

A terület önmagában is rendkívül népszerű, mi több divatossá vált, ezért nem kell költséges kommunikációval meggyőzni a lakosságot és a szakmát a digitális egészségügyi eszközök és megoldások össztársadalmi szintű bevezetésének jelentőségéről.

Ma már többek között a testsúlyt, testzsír-százalékot, napi fizikai aktivitást, alvásritmust, pulzust, vérnyomás és vércukorszintet is mérhetjük olyan okos eszközökkel, melyek vezeték nélküli technológiákkal mobiltelefonhoz vagy internetes platformokhoz továbbítják az adatokat, melyek megkönnyítik azok rendszerezését, feldolgozását, hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, az egészség fejlesztéséhez, az idősellátás terápiás hatékonyságának javítását és a lakosság folyamatos egészségmonitorozását is.

A digitális egészségügyi fejlesztések pénzügyi háttere

A szektor pénzügyi, hitel és kockázati tőke háttere nem biztosított. A hazai kockázati tőketársaságok nem, vagy csak egy-egy területen rendelkeznek speciális egészségipari piaci ismeretekkel, és amennyiben némelyikük jelentősebb egészséghez kapcsolódó befektetéssel is rendelkezik, a hasonló területen, de más üzleti megközelítés mellett tevékenykedő startupok számára nem biztosítanak forrást. A Heim Pál Magyarország Alapítvány ezért javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy a hazai kockázati tőke társaságok mindegyikébe delegáljanak digitális egészségipari szakértőt.

Digitális egészségjólét

A Heim Pál Magyarország Alapítvány a digitális egészségügy fejlesztésével szeretne hozzájárulni Magyarország gazdasági és családpolitikai célkitűzéseihez, a hosszú távú jóléti intézkedések bevezetéséhez is.

 

Azon dolgozunk, hogy a technológiai fejlődés lehetővé tegye mindenki számára, hogy a lakosság egészen a korai gyermekkortól kezdődően fejleszthesse az egészségtudatos életvitel, az öngondoskodó magatartás, a problémamegoldás és a pozitív gondolkodásmód kialakításának a képességét, emellett az idősügyi szociális ellátás területét is kiemelten kezelje az ellátási rendszer egésze.

 

Kiemelt céljaink között szerepel, hogy a speciális infokommunikációs eszközök biztosításával, az otthoni segítségnyújtás digitális eszközeivel ( pl. automata segélyhívó jelzőkészülék, vészjelző okosóra, okos vérnyomás és vércukorszintmérő, EKG stb.) az elöregedő társadalom potenciális betegei számára biztonságos és gyors beavatkozási lehetőséget kínálhassunk. 

 

A Heim Pál Magyarország Alapítvány egyik célkitűzése, hogy közvetlen digitális kapcsolatot létesítsen a lakosság, az egészségügyi ellátó személyzet és a prevenciós területek között. A fizikai állapot változásait egységesített adatsorokban rögzítő rendszerek ugyanis alkalmasak a lakosság általános egészségi állapotának feltérképezésére, nyomon követésére, a szükséges életmódjavaslatok kialakítására, a változások fenntartását lehetővé tevő adatmonitorozásra és motivációra is.

 

Ám ahogy egy orvosigazgatótól sem várható el, hogy mélyreható elemezéseket készítsen a finanszírozást biztosítók felé szakmai munkájának nemzetgazdasági hasznosulásáról, a szenzorok fejlesztői sem sokat tudnak az emberi test élettani funkcióiról. A gyártók sokszor olyan eszközöket dobnak piacra, amelyek között előfordulnak haszontalan, rossz minőségű, vagy éppen katasztrofális mérési pontossággal rendelkező eszközök is, melyek használatával az egyszeri vásárló több egészségügyi problémát okozhat magának, mintha bizony rá se nézett volna a hirdetésre. Egy, a fizikai állapot helytelen felméréséből, öndiagnózisából fakadó irreális edzés, vagy fogyási cél teljesítése iránti felfokozott vágy például életveszélyes állapotot is előidézhet a felhasználónál, miközben a hozzáértő egészségügyi tanácsadó, vagy orvos személyes javaslata csökkentheti ezeket a kockázatokat.

 

A fentiek miatt a lakosságnál keletkezett egészséggel kapcsolatos adatok ellátási szintű hálózati felhasználását és az adatok szakmai megosztását biztosító platform létrehozását kulcsfontosságúnak tartottuk. A Heim Pál Magyarország Alapítvány szakmai támogatásával 2017-ben kezdődtek el a Qualiter Research Lab Kft. fejlesztésében megvalósított OkosKlinika professzionális digitális megoldás munkálatai. A szoftver és a kapcsolódó szolgáltatások túljutottak az első tesztelési szakaszon, jelenleg piaci validálásuk van folyamatban. Ez irányú tevékenységünkkel nagy mértékben hozzájárulhatunk a BIG DATA szintű okos-adatok strukturált feldolgozásához, elemzéséhez, a lakosság egészségi állapotának monitorozásához és a betegségek időben történő felismeréséhez.