Korunk betegségei mögött gyakran húzódnak meg a környezet szennyezésével összefüggő ipari tevékenységek. Szerencsére a tudatosan gondolkodó és cselekvő társadalmi csoportok mellett egyre gyakrabban találkozhatunk olyan nagyvállalatokkal is, akik felismerték, hogy a környezet megóvása érdekében tett erőfeszítéseik globális és lokális értelemben is vett hasznosulása hosszú távon kihat jövedelmezőségükre is. 

Miközben a környezetvédelmi jelszavakat zászlójukra tűző, jól csengő ígéretekkel manipuláló szervezetek ritkán nyújtanak a problémákra konkrét, a bolygó érdekeit előtérbe helyező megoldásokat, a szektorban tevékenykedő ipari konglomerátumok közül sokan egyre magasabbra helyezik a lécet a környezetvédelmi fejlesztések  terén. Úgy tűnik, hogy a felelős vállalat fogalmát érdemes komolyan vennünk, különösen, ha az egy vállalat nem csupán egyetlen, vagy néhány termékét, szolgáltatását érinti, hanem a teljes gyártási, értékesítési és újrahasznosítási folyamatot áthatja. A látható és a széles közösségek számára is érzékelhető környezetvédelmi eredmények azonban rengeteg munkával és hatalmas pénzügyi erők mozgósításával járnak együtt, amelyet fenntartható módon csak igen kevesek képesek üzleti stratégiájuk gyújtópontjába helyezni. A világ egyik legnagyobb autógyártója, a Toyota által 2005 óta eddig forgalomba állított 7 millió un. full hybrid gépjárműnek köszönhetően mintegy 47 millió tonnával kevesebb üvegházhatású CO₂ került a Föld légterébe. Ennyi széndioxid elnyeléséhez Magyarország teljes erdőállományának 15 évre lenne szüksége!

Persze nemcsak az fontos, hogy az autók a lehető legtisztábban működjenek, hanem az is, hogy az autókat használó emberek szemlélete is egyre környezettudatosabbá váljon. A japán óriás elébe ment a dolgoknak e téren is: legújabb projektje éppen most fut a franciaországi Grenoble-ban, amelynek lakói 70 darab elektromos meghajtású autót kaptak a gyártól, hogy közösségi autómegosztó hálózatukkal forradalmasíthassák városuk közlekedését.

Hogy miként működik ez a gyakorlatban? Ha valaki tömegközlekedéssel érkezik a városközpontba, már útközben ellenőrizheti okostelefonján, hogy a kiválasztott megálló közelében van-e éppen szabad jármű, és előre le is foglalhatja azt. Közben az esetleges forgalmi dugókról is tájékoztatja őt a rendszer, így már előre megtervezheti útvonalát, amivel időt és energiát takaríthat meg. Az újfajta megoldás nagy előnye, hogy a közösségi közlekedés és az apró elektromos járművek összehangolásával mindenki csak az utolsó néhány kilométeren ül autóba, ez pedig enyhíti a városi forgalom zsúfoltságát, és persze Grenoble levegőjét is tisztábbá varázsolja. Ez az innovatív kísérlet a szmogtól fuldokló nagyvárosok számára, így Budapestnek is követendő minta lehet.

Az üzemanyag elégése során levegőbe kerülő káros anyagok mennyisége természetesen összefüggésbe hozható a járművek fogyasztásával és magával a fosszilis üzemanyagnak a típusával is, tehát az ilyen típusú fejlesztéseknek óriási szerepe lehet a jövőben egy egészségesebb és kevesebb gyógyítási költségekkel fenntartható társadalom felnövekedésében.  A franciaországi kísérletben szereplő elektromos járművek mellett a jövőre ugyanez a japán gyártó piacra dobja első teljesen hidrogénhajtású modelljét is, hogy a kipufogó már csak nevében legyen az, – a csövön keresztül ezúttal ugyanis csak vízgőz távozik.

A korszerű hybrid, elektromos, vagy a harmadik évezredet idéző hidrogénhajtású járművek elterjedése globális és hazai érdek is. Amellett, hogy pozitívan befolyásolják természeti értékeink megóvását, hosszú távon jelentősen csökkenthetik a különböző légúti – például az asztma, az allergia-, vagy éppen a rákos megbetegedések számát is, melyek kezelése óriási szociális és gazdasági költségeket ró a kormányzatokra. A jövőbe történő befektetés – például adók és egyéb kedvezmények formájában-, ez esetben is a lehető legnagyobb megtérülést biztosíthatják hazánknak. Ezt pedig minden felelős döntéshozónak érdemes és kötelessége támogatnia.