Gyermekkórházakból Mesekórházak

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF)  felkérésére készített anyag bemutatta a gyermekkórházak körül kialakult pénzügyi problémák hátterét, és rövid, valamint hosszú távú fejlesztési lehetőségeket javasolt egy újonnan kialakításra kerülő gyermek-egészségügyi mintaintézmény hálózat számára. A munkaanyagban foglaltak ezen intézmények jövőbeli lakossági programjaihoz nyújtottak támpontokat. A tanulmány kitért arra, hogy az alapellátási kötelezettségek nem csupán a súlyponti egészségügyi intézményekre rónak jelentős, sokszor felesleges infrastrukturális és szolgáltatási terheket, hanem az összes hazai egészségügyi intézmény egyformán érintett a problémában.

Az ellátás legnagyobb költségterhei a fekvő-betegellátáshoz kapcsolódnak, a kórházi ágyakat, a személyzetet és az infrastrukturális kritériumokat ugyanis akkor is biztosítani kell, ha a szezonalitás és a járványok a betegszámot jelentősen befolyásolják. Az alapellátás, a kiegészítő és speciális gyógyászati beavatkozások struktúrájának átalakítása a finanszírozás, a költséghatékonyság, a méretgazdaságosság, a szakmai személyzet túlterheltségének, valamint migrációjának csökkentése, valamint a betegelégedettség javítása érdekében ezért mind halaszthatatlanabbá váló reformfeladat.

Politikai és gazdasági okok miatt egyaránt úgy véljük, hogy a reformhoz vezető kezdeti lépéseket a piacgazdaság szereplőivel együtt kell meglépni, azaz olyan új, specialistaként működő intézményeket kell létrehozni, melyek egyedi, kiváló minőségű szakszolgáltatásokat nyújtanak és képesek pozitív hatást gyakorolni a lakosság egyes szegmenseinek életminőség változására, mortalitási mutatóira is.

Gyermek-egészségügy és GDP

A tanulmányban megfogalmaztuk, hogy a gyógyult gyermekek a nemzetgazdaság számára nem csupán szociális értelemben vett „haszonnal” járhatnak. A családi közösségből a betegség miatt ideiglenesen kiszakított apróságok ugyanis a jövő nemzedék keresőképes lakosságának fontos részét is képezik. Nem mindegy tehát, hogy a gyógyulási időszak milyen időintervallumot köt le a család életében, hiszen a munkába járó szülők a gyermekek látogatása miatt évente közel kétmillió munkanapnak megfelelő bérkieséssel csökkentik a GDP-t, a gyermekkórházakban eltöltött látogatási idő pedig a keresőképes lakosság munkából történő kiesése kapcsán évente több, mint tíz milliárd forint hiányt jelent az államnak. A tanulmány részeként javaslatot készítettünk egy kutatásra is a gyermekek egészségviselkedése, rizikómagatartása, a reziliencia és védőfaktorok, valamint az intervenciós lehetőségek vonatkozásában. A kutatási javaslat a gondozott gyermekek mentális egészségi állapotára, a gyermekeket körülvevő pszichoszociális védőfaktorokra, az egyéni élethelyzetekre adott megküzdési képességekre, a tervezett intervencióhoz való hozzáállásukra és a táplálkozással és mozgással összefüggésbe hozható fizikai állapotukra nyújtott támpontokat.