Digitális Egészségügy Program
célterület
A Heim Pál Magyarország Alapítvány a digitális egészségipar és egészségmegőrzés fejlesztését kiemelt célterületként kezeli. Meggyőződésünk, hogy a bevizsgált és hiteles mérési adatokat biztosító digitális fitness, wellness és egészségügyi eszközök a megfelelő minőségben és időben biztosított egészségszakmai háttértámogatással együtt gyorsabbá tehetik az ellátást, csökkenthetik a betegutakat és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakosság általános egészségi állapota javuljon. Az adatok birtokában az orvossal történő személyes találkozó során kevesebb vizsgálat elvégzésére lehet szükség, így gyorsulhat az ellátás, több idő juthat a problémák és feladatok megbeszélésére, vagyis javulhat az ellátó és ellátott közötti kommunikáció.
Az új számítástechnikai eszközöknek hála már ma olyan lehetőségek állnak a szakemberek és a laikus lakosság rendelkezésére, amelyek elterjedésével az elkövetkező évtizedben gyökeresen megváltozhat az egészség megőrzéséről, fenntartásáról és a betegségek korai felismeréséről kialakult szemléletünk.
A Heim Pál Magyarország Alapítvány az alapító okiratában foglaltak mentén továbbra is ösztönzi a terület fejlődését és szeretné előmozdítani a hazai fejlesztésű digitális okos egészségügyi megoldások elterjedését.
Olyan fejlesztésekben veszünk ezért részt szakmai együttműködő partnerként, amelyek képesek aktuális egészségi állapotunkról pontos képet adni, egészségünk megőrzésére közösségi szinten is ösztönözni, amelyek alkalmasak arra, hogy a lakosság valódi egészségbiztonsághoz juthasson akkor is, ha az orvostól, a gondozásban részt vevő szakemberektől éppen távol vagyunk.
Szenzorokkal mért egészség
Megkopott nosztalgiával idézhetjük fel a hetvenes évek közületi telefonjait, amelyek a postahivatalok előtt álltak. A kis papír fecnin benyújtott telefonszámot a postáshölgy tárcsázta, majd a hívást a hivatal előtt álló telefonfülkébe kapcsolta. A kilencvenes évek mobil forradalma már egy új világ előhírnöke volt. A jelen aktualitása sokkal inkább az okos-telefonokkal fotózó, Skype, Zoom, vagy Facelive video hívást bonyolító honfitársunk vagy azok a turisták, akik hazánk, vagy Budapest csodáit igyekeznek megosztani távoli ismerőseikkel. A vásárlói magatartás feltérképezésének és ne szégyelljük kimondani: befolyásolásának módszerei különösen az első iPhone megjelenése ( 2007) óta elképesztő léptékű változásokon estek át, miközben az új technológiák alkalmazásába bevonható területek köre is hihetetlen dinamikával növekszik. Nem kivétel ez alól természetesen az egészségügy sem.
Az egészségügyi ökoszisztémában ezek a forradalmi változások minden, az ellátási láncban részt vevő szereplő életét új pályára állítják. A betegek növekvő információs igényét és tájékozottságát, a választási preferenciák lokális és egyéni változásait az egészségügyi szolgáltatói infrastruktúra pusztán szabályozási rendszerekkel nem lesz képes a jövőben megoldani, ehhez szükség van az új technológiák rendszerszintű bevonására is.
Az egészségügyet működtető szervezeti struktúráknak néhány év alatt innovatív módszerek, technológiák és finanszírozási elemek sorával kell felvérteznie magát, hogy az egyre feszültebbé váló helyzetre a társadalmi szolidaritást is figyelembe vevő és fenntartható megoldásokat kínálhassanak. Az egészségügyet érintő innováció legfontosabb célterületei, a betegelégedettség és az egészségbiztonság növelése, a személyre szabott gyógymódok, a gazdaságosabb működtetés, a professzionális betegút tervezés és a várakozási idő csökkentése, a megelőzés, a terápiamenedzselés, a rehabilitáció, valamint az utógondozói tevékenység mindegyike szerencsére jelentős és globális léptékben is kiaknázatlan tartalékokat kínálnak a fejlődésre.
A megelőzés-gyógyítás-egészségfenntartás hármas egységének a fentiek mentén történő technológiai szintű megteremtése az olyan járványok lokális és globális szintű kezelésében is számottevő szerepet játszhat, mint amilyen a Korona vírus, miközben a GDP növekedéséhez is hozzájárulhat. A video felügyelt kórházi, vagy éppen az otthonunkban kialakított gyógyító, rehabilitációs szoba, a biometrikus érzékelőkkel felszerelt “okos-eszközök” csak ízelítői a széles körben elérhető és gazdaságosan működtethető egészségügyi innovációs lehetőségek sorában. A felhőben lévő egészségügyi, biometriai statisztikai információk elemzésével és a megfelelő, valós idejű előrejelző modellek kialakításával drámai módon változtatható meg a beteg rehabilitációjának a sebessége és minősége.
A prevencióban és az oktatásban már élen járnak az okos eszközökre épülő és az információt egymással megosztó közösségi alkalmazások. Ezek az eszközök és rendszerek felhasználóikat szórakoztatva, élményeket kínálva mérik egészségi állapotunk változásait, teremtenek értéket, hoznak tudatosságot döntéseink során és mindennapi életünk részeivé válva a sport, a mozgás és az egészséges táplálkozás alapjait is lefektetik.
Európa fejlett térségeiben csupán hat és fél perc jut átlagosan a szakorvossal történő személyes konzultációra. Ez a hihetetlenül rövid idő a technológia segítségével mégis jelentősen javította a betegellátás minőségét. A betegcsoportokra alakult közösségek a közösségi médiában vagy az erre szakosodott portálokon igyekeznek egymáshoz eljuttatni a betegséggel kapcsolatos tapasztalatokat, információkat, így a szakorvosok által (is) kommentált információ megosztása valódi segítség a gyógyulni vágyó páciensek számára.
A jövő “okos” egészségügyi infrastruktúrájában fokozott szerep hárul majd a centralizált betegirányítási és beteg-felügyeleti rendszerekre is. A jó minőségű, akár videó alapú egészségügyi alkalmazások és az informatika, technológia fejlődése lehetővé teszik, hogy centralizált helyszínről, magas hatékonyság mellett, mégis alacsonyabb költségekkel jöjjenek létre olyan beteg-felügyeleti rendszerek, amelyek sokkal több időt, információt és állandó ellenőrzést biztosítanak a páciensek számára. Az egészségügyi “orvosi intelligencia központok”, ( mint amilyen például az OkosKlinika magyar fejlesztésű megoldása ) centralizált helyszínekről, biometriai szenzoros technológia és videó konzultáció segítségével nyújthatnak segítséget a gyógyulni vágyó betegeknek, vagy az egészségüket megóvni kívánóknak a kórismereti és fizikai állapotot rögzítő adatok tetszőleges mélységű analizálása és a teljesen személyre szabott terápiák biztosítása mellett. Ami egykor sci-finek tűnt, az ma már valóság, mi pedig bízunk benne, hogy a digitális egészségügyi innovációk térnyerése hazai szakembereink számára is elhozzák a régóta várt felemelkedés lehetőségét.
2020-ban a felnőtt lakosság több mint 90 százalékának immár az egyik legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket. Ez a tendencia a Korona vírus által okozott egészségügyi, gazdasági krízis miatt a jövőben még inkább ráirányítja a figyelmünket a különböző előrejelző technológiák általános lakossági szintű használatára, a keletkezett adatok szakmai hasznosítására. Az egészségigények kielégítése, a digitális egészségipar fejlesztése tehát jóléti és makrogazdasági szinten is kulcskérdés.
Sajnos az elmúlt évtizedek óriási technológiai, tudományos fejlődése, valamint az egészségügyi ellátás országos szintű fejlesztése ellenére is alig történtek változások a lakosság várható életkilátásai tekintetében. Az emberek többsége ugyan tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. A túlsúlyos felnőttek mindössze 45 %-a tudja, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 %-a normális testtömegűnek, mindössze 1 %-a pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 %-a nem végez elegendő testmozgást, pedig 81%-uknak lenne rá lehetősége.
A betegségek kialakulásában továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az egészségtelen életmód, mely a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele kórosan elhízott, 66%-a nem végez megfelelő testmozgást, és 35%-a dohányzik. Magyarország a legrosszabb egészségi állapotú és a legmagasabb elkerülhető halálozási számot felmutató országok sorában van az EU-n belül.
A várótermi várakozási idő a betegélmény meghatározó része, nagymértékben befolyásolja a páciensek elégedettségét. Szakirodalmi hivatkozások általában 30 perces várótermi várakozást tartanak elfogadhatónak, ezzel szemben hazánkban az átlagos várakozási idő meghaladja a 45 percet. Ez az idő elsősorban előjegyzett betegek esetében értelmezhető és többnyire ott tartható be. A várótermi várakozási idő csökkentése szolgáltató szinten sem tekinthető önálló célnak, sokkal inkább egy optimalizációs folyamat eredménye kell, hogy legyen, amelyben együttesen kell kezelni az alábbi célokat:
– Minimalizálni a betegek várakozási idejét,
– Minimalizálni a szolgáltatók holtidejét,
– Minimalizálni a rendeléseken a túlórát,
– Annyi beteget ellátni egy rendelési idő alatt, amennyit lehetséges.
Az elmúlt évek digitális forradalma a hazai lakosságot sem kerülte el. Becslések szerint közel 700.000 db digitális okos egészségügyi eszközt használunk, és közel 1 millió ember futtat okostelefonján valamilyen egészségügyi alkalmazást. Mindezek ellenére rendkívül alacsony szinten hasznosul a lakosságnál keletkező fitness, wellness és egészségügyi adatvagyon, a nem történik meg az adatok szisztematikus feldolgozása, ”visszaforgatása”, a betegségek előrejelzése, a minőségi orvos-beteg kapcsolat javítása az eszközök, alkalmazások és adatok feldolgozásának a segítségével. A digitális világban szocializált generációk fontos ismérve, hogy együttműködő közösségeik döntései nem befolyásolhatóak hagyományos, felülről vezérelt, az egyén személyes képességeit, érdeklődési körét figyelmen kívül hagyó edukációs eszközökkel, ugyanakkor minőségi és hiteles egészségügyi információk nélkül, alapvető egészségügyi ismeretek hiányában és a helytelen “öndiagnosztizálás” miatt saját egészségüket is könnyen veszélybe sodorhatják.
Mivel a lakosságnál lévő eszközök gyártói multinacionális vállalatok, az adatok azok vállalati felhőjébe kerülnek, és nincsenek összekapcsolva az eszközök adatai a hazai egészségügyi ellátásban résztvevő szakértőkkel, orvosokkal, életmód tanácsadókkal.
A hazai időskorú társadalom jellemzői az elmagányosodás, az egyedüllét, a mozgás korlátozottságából fakadó ellátási nehézségek és a rendkívül alacsony egészségbiztonsági mutatók. A Heim Pál Magyarország azon dolgozik, hogy a digitális egészségipar szolgáltatásainak, az okos eszközöknek a rendszerszintű bevezetésével és finanszírozásának a megoldásával javítson ezen a társadalmi, szakmai, politikai feszültségen. A Heim Pál Magyarország Alapítványa javasolta, hogy a különböző állapotmérő-vészjelző eszközök elérését, hozzáférhetőségét az illetékes szaktárcák szélesítsék, és kezdeményezte, hogy a helyi szolgáltatási központok bevonásával a jelzőrendszeres otthoni segítségnyújtás országos bevezetése, az eszközök korszerűsítése megoldott legyen. A technológia fejlődésével a digitális egészségmonitorozásra, betegfelügyeletre alkalmas eszközök beszerzési költségei évről-évre folyamatosan csökkenek.
A terület önmagában is rendkívül népszerű, mi több divatossá vált, ezért nem kell költséges kommunikációval meggyőzni a lakosságot és a szakmát a digitális egészségügyi eszközök és megoldások össztársadalmi szintű bevezetésének jelentőségéről.
Ma már többek között a testsúlyt, testzsír-százalékot, napi fizikai aktivitást, alvásritmust, pulzust, vérnyomás és vércukorszintet is mérhetjük olyan okos eszközökkel, melyek vezeték nélküli technológiákkal mobiltelefonhoz vagy internetes platformokhoz továbbítják az adatokat, melyek megkönnyítik azok rendszerezését, feldolgozását, hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, az egészség fejlesztéséhez, az idősellátás terápiás hatékonyságának javítását és a lakosság folyamatos egészségmonitorozását is.
A szektor pénzügyi, hitel és kockázati tőke háttere nem biztosított. A hazai kockázati tőketársaságok nem, vagy csak egy-egy területen rendelkeznek speciális egészségipari piaci ismeretekkel, és amennyiben némelyikük jelentősebb egészséghez kapcsolódó befektetéssel is rendelkezik, a hasonló területen, de más üzleti megközelítés mellett tevékenykedő startupok számára nem biztosítanak forrást. A Heim Pál Magyarország Alapítvány ezért javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy a hazai kockázati tőke társaságok mindegyikébe delegáljanak digitális egészségipari szakértőt.
A Heim Pál Magyarország Alapítvány a Digitális Jólét Program ( DJP) keretén belül 2016-2018 között Alapítványunk stratégiai vezetőjének Heim Pálnak a szakmai irányítása és többek között Dr. Perjés Ábel, az Alapítvány kuratóriumi elnökének a közreműködése mellett dolgozott azon, hogy elkészítsük Magyarország Digitális Egészségipar-Fejlesztési Stratégiáját, a DEFS-t. Mivel az 1456/2017. (VII. 19.) Kormány határozat a Digitális Jólét Program 2.0 részeként kiemelkedően fontosnak tartja a digitális eszközök és technológiák szerepét az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében és a gyógyászati tevékenységben, illetve elő kívánta segíteni az egészségipar digitális innovációs tevékenységét, ezért elrendelte Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiájának elkészítését az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztésével összhangban. A stratégiát 2018 júniusában adtuk át a Digitális Jólét Program vezetőségének. A DEFS, a DJP egészségipart érintő digitális fejlesztési stratégiája a lakossági egészség-jólét és a vállalati szféra innovatív értékeinek az összehangolására, a szinergiák feltárása, kiaknázására és a terület stratégiai fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
A digitális egészségipari piac globális szinten is egyre nagyobb jelentőséget kap, melynek hátterében az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozásának és fenntartható fejlődésének mind problematikusabb kérdésköre, az üzleti környezet folyamatos és határokon átívelő változása, valamint az ipar alkalmazkodási képességének a javulása áll.
A növekedést több tényező együttes jelenléte dinamizálja:
- Öregedő népesség ( növekvő életkor)
- Korai életkorban megkezdett digitális tudás megszerzése iránti igény
- Új, feltörekvő és fejlődő piacok
- A digitális technológiák folyamatos innovációja és előállításuk költségcsökkenése
- A technológiák rohamos és széleskörű terjedése
- A technológiák hozzáférésének
- Tudatosabb, tájékozottabb társadalom
- Az egészségügyi kiadások költségcsökkentése
- A produktivitás növelése iránti igény
A stratégiai terv széleskörű társadalmi és gazdasági igények mentén kerül megfogalmazásra, melyben mind a jóléti oldalon álló lakossági célcsoportok, mind a digitális technológiák segítségével költséghatékonyan fejleszthető hazai és nemzetközi vállalkozások, ellátással foglalkozó szervezetek számára új kitörési pontokat és fejlődési lehetőségeket kívánunk biztosítani.
célkitűzés
Digitális egészségjólét
A Heim Pál Magyarország Alapítvány a digitális egészségügy fejlesztésével szeretne hozzájárulni Magyarország gazdasági és családpolitikai célkitűzéseihez, a hosszú távú jóléti intézkedések bevezetéséhez is.
Azon dolgozunk, hogy a technológiai fejlődés lehetővé tegye mindenki számára, hogy a lakosság egészen a korai gyermekkortól kezdődően fejleszthesse az egészségtudatos életvitel, az öngondoskodó magatartás, a problémamegoldás és a pozitív gondolkodásmód kialakításának a képességét, emellett az idősügyi szociális ellátás területét is kiemelten kezelje az ellátási rendszer egésze.
Kiemelt céljaink között szerepel, hogy a speciális infokommunikációs eszközök biztosításával, az otthoni segítségnyújtás digitális eszközeivel ( pl. automata segélyhívó jelzőkészülék, vészjelző okosóra, okos vérnyomás és vércukorszintmérő, EKG stb.) az elöregedő társadalom potenciális betegei számára biztonságos és gyors beavatkozási lehetőséget kínálhassunk.
A Heim Pál Magyarország Alapítvány egyik célkitűzése, hogy közvetlen digitális kapcsolatot létesítsen a lakosság, az egészségügyi ellátó személyzet és a prevenciós területek között. A fizikai állapot változásait egységesített adatsorokban rögzítő rendszerek ugyanis alkalmasak a lakosság általános egészségi állapotának feltérképezésére, nyomon követésére, a szükséges életmódjavaslatok kialakítására, a változások fenntartását lehetővé tevő adatmonitorozásra és motivációra is.
Ám ahogy egy orvosigazgatótól sem várható el, hogy mélyreható elemezéseket készítsen a finanszírozást biztosítók felé szakmai munkájának nemzetgazdasági hasznosulásáról, a szenzorok fejlesztői sem sokat tudnak az emberi test élettani funkcióiról. A gyártók sokszor olyan eszközöket dobnak piacra, amelyek között előfordulnak haszontalan, rossz minőségű, vagy éppen katasztrofális mérési pontossággal rendelkező eszközök is, melyek használatával az egyszeri vásárló több egészségügyi problémát okozhat magának, mintha bizony rá se nézett volna a hirdetésre. Egy, a fizikai állapot helytelen felméréséből, öndiagnózisából fakadó irreális edzés, vagy fogyási cél teljesítése iránti felfokozott vágy például életveszélyes állapotot is előidézhet a felhasználónál, miközben a hozzáértő egészségügyi tanácsadó, vagy orvos személyes javaslata csökkentheti ezeket a kockázatokat.
A fentiek miatt a lakosságnál keletkezett egészséggel kapcsolatos adatok ellátási szintű hálózati felhasználását és az adatok szakmai megosztását biztosító platform létrehozását kulcsfontosságúnak tartottuk. A Heim Pál Magyarország Alapítvány szakmai támogatásával 2017-ben kezdődtek el a Qualiter Research Lab Kft. fejlesztésében megvalósított OkosKlinika professzionális digitális megoldás munkálatai. A szoftver és a kapcsolódó szolgáltatások túljutottak az első tesztelési szakaszon, jelenleg piaci validálásuk van folyamatban. Ez irányú tevékenységünkkel nagy mértékben hozzájárulhatunk a BIG DATA szintű okos-adatok strukturált feldolgozásához, elemzéséhez, a lakosság egészségi állapotának monitorozásához és a betegségek időben történő felismeréséhez.
Stratégiaalkotás
A Heim Pál Magyarország Alapítvány kiemelten foglalkozik a digitális egészségügy fejlesztésével, az egészséggazdasági, egészségipari területen megjelenő, a betegségek megelőzését, és az egészség fenntartását támogató megoldásokkal, hiszen ezek javuló egészségmutatókat, hosszabb és tevékenyebb életet illetve versenyképesebb gazdasági szerepvállalást is eredményezhetnek Magyarország számára.
A különböző egészségügyi fejlesztések sporadikus megoldásainak összehangolása, egységes keretrendszerbe helyezése, az egészségipar innovatív megoldásainak nemzetgazdasági szintű hasznosításának előkészítése, bevezetése, a különböző kormányzati, szakmai szervezetekkel és külföldi partnerekkel, hazai és nemzetközi nagyvállalatokkal történő szoros együttműködések a Heim Pál Magyarország Alapítványt Magyarország egyik legelismertebb digitális egészségügyi és egészséggazdasági szakértőjévé tették. Tevékenységünk kiterjed a gazdasági, megvalósíthatósági tanulmányok készítésére, a speciális üzletfejlesztési feladatok ellátására, a vállalatok stratégiai üzleti céljainak szakmai, társadalmi és kormányzati szintű képviseletére.
DEFS
Magyarország Digitális Egészségipar-Fejlesztési Stratégiája megalapozó tanulmányának elkészítése
A Heim Pál Magyarország Alapítvány a Digitális Jólét Program (DJP) keretén belül 2016-2018 között Alapítványunk stratégiai vezetőjének Heim Pálnak a szakmai irányítása és többek között Dr. Perjés Ábel, az Alapítvány kuratóriumi elnökének a közreműködése mellett dolgozott azon, hogy elkészüljön Magyarország Digitális Egészségipar-Fejlesztési Stratégiáját megalapozó tanulmány.
A Digitális Jólét Program 2.0 kiemelkedően fontosnak tartja a digitális eszközök és technológiák szerepét az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében és a gyógyászati tevékenységben, és elő kívánja segíteni az egészségipar digitális innovációs tevékenységét. A 1456/2017. (VII. 19.) Kormány határozat alapján a DJP elrendelte Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája megalapozó tanulmányának elkészítését az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztésével összhangban. A stratégiát megalapozó tanulmányt 2018 júniusában adtuk át a Digitális Jólét Program vezetőségének. A DEFS, a DJP egészségipart érintő digitális fejlesztési stratégiáját előkészítő tanulmányt a lakossági egészség-jólét és a vállalati szféra innovatív értékeinek az összehangolására, a szinergiák feltárása, kiaknázására és a terület stratégiai fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
A digitális egészségipari piac globális szinten is egyre nagyobb jelentőséget kap, melynek hátterében az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozásának és fenntartható fejlődésének mind problematikusabb kérdésköre, az üzleti környezet folyamatos és határokon átívelő változása, valamint az ipar alkalmazkodási képességének a javulása áll.
A növekedést több tényező együttes jelenléte dinamizálja:
- Öregedő népesség ( növekvő életkor)
- Korai életkorban megkezdett digitális tudás megszerzése iránti igény
- Új, feltörekvő és fejlődő piacok
- A digitális technológiák folyamatos innovációja és előállításuk költségcsökkenése
- A technológiák rohamos és széleskörű terjedése
- A technológiák hozzáférésének
- Tudatosabb, tájékozottabb társadalom
- Az egészségügyi kiadások költségcsökkentése
- A produktivitás növelése iránti igény
A stratégiai tervet megalapozó tanulmány széleskörű társadalmi és gazdasági igények mentén kerül megfogalmazásra, melyben mind a jóléti oldalon álló lakossági célcsoportok, mind a digitális technológiák segítségével költséghatékonyan fejleszthető hazai és nemzetközi vállalkozások, ellátással foglalkozó szervezetek számára új kitörési pontokat és fejlődési lehetőségeket kívánunk biztosítani.
Amennyiben további részletek érdeklik az elkészült tanulmánnyal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a heim.pal@heimpal.hu e-mail címen.
AIPM
Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete számára tanulmány elkészítése
A megbízás során az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által összefogott tagvállalatok nemzetgazdasági szerepének felmérését és értékelését, az árnyék-hozzájárulásának összesítését, illetve a szektort érintő kormányzati lépések hatásvizsgálatát végzetük el.
A Innovatív Gyógyszergyártók tagvállalatainak nemzetgazdaságban játszott szerepét a következő aspektusok mentén vizsgáltuk meg:
- a vállalatok által megtermelt összes hozzáadott érték
- a vállalatok nemzetgazdaságba való integráltságukból származó multiplikatív hatásuk:
- a hozzáadott érték teremtésére
- a munkahelyteremtésre
- hozzájárulásuk az államháztartási befizetésekhez
A tagvállalatok árnyék-hozzájárulását a következő tényezők segítségével elemeztük:
- árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére;
- az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal;
- az orvosok továbbképzésére költött források;
- a kutatás-fejlesztési célú kiadások.
- Az Egyesület tagvállalatainak multiplikátorok segítségével számított teljes hozzájárulása a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott értékhez
- Az innovatív gyógymódok becsült egészségnyeresége, potenciális hatása a kieső munkaidőre és az OEP finanszírozásra.
A szektort érintő kormányzati intézkedések hatásainak vizsgálata során a tagvállalatok nemzetgazdaságban játszott szerepének alakulására készítettünk előrejelzést. Ezen munkánk során:
- Elkészítettük a magyar gyógyszeripar fejlődését bemutató 2005 – 2015 közötti idősorokat, ezeket viszonyítottuk a feldolgozóipar és az egész gazdaság fejlődési pályájához.
- Megbecsültük a KSH adatai alapján a 2011-es, és 2012-es ÁKM-ket. Így a KSH 2008-as, és 2010-es ÁKM-jeivel együtt egy idősort hoztunk létre.
- Kiszámoltuk az ÁKM idősorai alapján a gyógyszeripar úgynevezett halmozott mutatóit is, így ezek változása is elemezhetővé vált. Az adatokból az látszik, hogy a gyógyszeripar teljes gazdasági hatása jóval kisebb, mint ami a 2008-as adatok alapján adódott és az időben csökkenő. Ez főként az importigényesség növekedésével volt magyarázható.
- Legyűjtöttük 19 EU ország ÁKM-jeit. Ez alapján képeztük a gyógyszeriparok közvetlen és halmozott mutatóit, az egyes országokban jellemző arányokat. A magyar gyógyszeripar egyik jellemző karaktere, hogy a közvetlen és halmozott import tartalma EU szinten magas.
- Megvizsgáltuk, hogy a gyógyszeriparra és az egész gazdaságra milyen hatással van az import kiváltása hazai termeléssel. Az ÁKM-ek alapján évenként meghatároztuk az import kiváltással kapcsolatos függvényeket.
- Kibővítettük a magyar ÁKM-ket az állam, a lakosság, a vállalatok közötti jövedelemáramlások mátrixával. Ezzel egy olyan összefüggő zárt modellhez jutottunk, mellyel elemezhető a gyógyszeripar költségvetési kapcsolataiban történő makró gazdasági hatások. Kísérleti számításokat végeztünk, melynek eredménye, hogy a legkedvezőbb makró gazdasági hatása annak van, ha a kormány adó- és támogatáspolitikája a gyógyszeriparban foglalkoztatottak bérszínvonalát növeli és ezzel a kormány hozzásegíti a gyógyszeripart, hogy egyre magasabb hozzáadott értéket tartalmazó termékeket állítson elő.
- Megvizsgálatuk a szakpolitikai elgondolások makro-gazdasági hatásait.
Főbb következtetéseink:
- A gyógyszeripar jelentőségét nem a gazdaságban elfoglalt súlyára kell alapozni. Mind a közvetlen és közvetett hatásokat is figyelembe vevő súlya csekély.
- A gyógyszeripar gazdaságpolitikai jelentősége abban áll, hogy a magyar gazdaság minőségi megújulásának egyik kitörési ágazata lehet. Erre a korábbi válságokban nyújtott teljesítménye is megfelelő alapot nyújt.
- A gyógyszeripar fejlesztését a szinergiákat kihasználva a teljes egészségipar fejlesztésébe kell integrálni,.
- A gyógyszeripar versenyképességének fenntartása, növelése, az egyre magasabb bérszintű foglalkoztatás irányába való elmozdulást igényli. Ezt az állam leginkább olyan adó és támogatás politikával tudja segíteni, ami a foglalkoztatási szerkezet jelzett elmozdulását segíti. Ez az államnak is a legelőnyösebb forgatókönyv.
Amennyiben további részletek érdeklik az elkészült tanulmánnyal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a heim.pal@heimpal.hu e-mail címen.
ORTOPROFIL
Gyógyászati segédeszközök piac stratégiai tanulmány készítése
Az Ortoprofil Kft. megbízásából megvizsgáltuk a gyógyászati segédeszköz ( GYSE) piac fejlődési lehetőségeit, finanszírozási problémáit és lehetséges innovációs célterületeit.
Ennek során megállapítottuk, hogy a jelenlegi finanszírozási struktúrában a szektor gazdaságilag ellenérdekelt egy egészségesebb társadalom kialakításában és fenntartásában.
Ez a probléma sok tekintetben hasonlít a gyógyszeripar hagyományos értékesítési modelljének érdekrendszeréhez: a fejlett gazdasággal rendelkező térségek lakosságának megnövekedett élettartama mellett a káros életviteli szokások csökkentik az egészségben töltött évek számát, ezzel pedig növelik a gyógyításra fordítandó költségvetési kiadásokat, illetve a minőségi betegellátáshoz kapcsolódó betegigényeket.
Ha tehát hosszú távon nő a GYSE szektor betegszáma, akkor a lakosság életmódváltása sajnálatos módon nem következik be. Ezt a hosszú távú tervezéssel és a jövő generáció érdekeivel (és látens igényeivel) ellentétes mentalitást a támogatott termékeknek a megelőzést figyelmen kívül hagyó “prekoncepciója” is igazolja.
A tanulmány célja a fentiek miatt az volt, hogy a szektor az innovációt és a betegségmegelőzést előtérbe helyezve széleskörű társadalmi elfogadottságot érjen el, melyet az általános betegellátás színvonalának javítása terén kifejtett aktív érdekképviseleti tevékenység és az életmódváltással elkerülhető betegségek edukációjában betöltött szerepkörének összehangolása is elősegíthet. A jogalkotók, az egészséggazdaság innovatív szereplői, a szakpolitika és a finanszírozó sajnos egyaránt vaktában tapogatózik GYSE témakörben, komplex egészségügyi és gazdasági vetülete miatt pedig senki sem nyúl a problémákhoz merőben újszerű megoldásokat keresve. A szabályozás elemei nem konzekvensek, és bár sok vonatkozásban hasonlítanak a gyógyszerpiac szereplőinek működési kereteire, mégsem biztosítanak követhető, betartható és életképes ellenőrzési rendszert. Az információk egyre szélesebb körű elérhetőségével, a hagyományos terápiáktól pedig nem csak gondolkodásmódjában, hanem vizsgálati és gyógyítási eszköztárában is eltérő, ugyanakkor nehezen argumentálható eredményességével erősödő piaci területek még a szoros törvényi szabályozók mellett is hatalmas versenyelőnyben vannak. Ennek legfőbb okait a gyógyítás technokrata szemléletében, elembertelenedő működési mechanizmusában, valamint az egészségügyi ellátórendszerek idejétmúlt folyamatmenedzsmentjében találtuk meg.
Bár a piac legnagyobb problémájának a pénzügyi fedezet hiányát tartja, a megoldás gyökéroka véleményünk egészen máshol van.
A GYSE szektor egy olyan funkcionális szolgáltató-ágazattá vált az évtizedek során, amelynek arculatát, a társadalom felé közvetített identitását a benne végzett szolgáltatások és megvásárolható termékek formálják valamilyenre. Ennek köszönhetően a szektor szinte minden szereplője sodródik a feladatokkal, a betegállománnyal, a pénzügyi helyzettel, a véletlenszerűen felbukkanó üzleti esélyekkel.
A céltudatosan, pontosan körülhatárolt identitás és a biztos kézzel tervezett jövő helyett az állandósult pénzhiány rémének szüntelen felemlegetésén van a hangsúly, s így, amennyiben a szükséges beavatkozások nem történnek meg, a szektor nagy szereplői számára a gazdasági, társadalmi és szakmai felemelkedés lehetősége lassan, de biztosan egy soha meg nem valósuló álommá válik.
Amennyiben tehát a GYSE ipar szereplői nem változtatnak jelenlegi személetmódjukon és a páciens problémáinak innovatív és személyre szabott megoldásai helyett továbbra is a finanszírozó államtól és a vényt felíró orvosoktól teszik függővé mindenkori jövedelmezőségüket, nem csak meglévő betegeiket veszítik el, hanem a társadalom abbeli hitét is, hogy az orvoslás és együttműködő területei képesek problémájának lokalizálására, megoldására, az esetleges utógondozásra, illetve a betegségek megelőzésére is.
Az iparág szereplőinek ebben a hihetetlenül kiélezett helyzetben tehát azonnali és gyors hatással járó lépésekre van szükségük, különben nem csak az elapadó költségvetési források által gerjesztett gazdasági, hanem a digitális forradalom új piaci szereplőinek megjelenésével immár az elavulás rémével is előbb-utóbb meg kell barátkozniuk.
Amennyiben további részletek érdeklik az elkészült tanulmánnyal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a heim.pal@heimpal.hu e-mail címen.
KÉSZ
Hotelből Gyermekegészségügyi központ megvalósíthatósági tanulmány
A KÉSZ Csoport megbízásból készítettük el A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI GINKGO HOTEL**** GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ ÁTALAKÍTÁSA” tárgyában című szakmai tanulmányt.
Ennek során kialakítottuk a tervezett intézmény egészségszakmai programját és a kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket is. Az egészségszakmai program konkrét javaslatot nyújtott az egészségügyi és életmód szolgáltatásokat potenciálisan igénybe vevők, a működést engedélyező szervek, a szakmai profilokat meghatározó szabályozások és szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szakemberek köréről. A program konkrét javaslatot adott a szakmai program megvalósításában részt vevő szereplők körére. A kapcsolódó finanszírozási elemek feltárása során elkészítettük a projekt elindításához szükséges egészségszakmai költségkalkulációt.
Megvizsgáltuk a javasolt szolgáltatási portfólió lehetséges OEP finanszírozásának lehetőségeit, a legfontosabb szabályozási és finanszírozási kereteket. Feltérképeztük a pályázati forrásokból biztosítható külső finanszírozási lehetőségeket.
A tanulmány egy olyan, Magyarországon egyedülálló intézmény létrehozására tett javaslatot, amely
- új megközelítést hozhat létre az egészségügyben,
- minőségi szolgáltatásokat biztosít a pácienseknek,
- a szálloda számára további kihasználtságot generál,
A fejlesztéshez kapcsolódó diszciplinák:
- Obezitás,
- Allergia,
- Metabolikus szindróma megelőzése
- Mentálhigiéné.
Mivel a hazai és a globális egészségpolitika is mind inkább előtérbe helyezi a prevenciót és a társadalom egészségének megőrzését, ezért az egészségkultúrát, a különböző programokat közelebb kell vinni a lakossághoz, meg kell változtatni az egyén hozzáállását a saját egészségéhez, az egészségmegőrzéshez. Új népegészségügyi szemlélet elterjesztésére van szükség, ahol a megelőzés kerül a fókuszba vallják a terület tevékenykedő szakemberek.
A krónikus betegségek kialakulása ugyanis nagymértékben függ a megelőzéstől, azaz az életmódtól, amelybe a helyes táplálkozás, a testmozgás és a káros szenvedélyek kerülése tartozik.
A tanulmány alapján tervezett intézményben olyan diszciplinákat és szolgáltatásokat javasoltunk elindítani, amelyek nem csak alacsony finanszírozási igényűek, de az életvitellel összefüggő betegségek megelőzését és a családok egészségtudatos gondolkodását is ösztönzik. A munka során
- Elkészítettük azokat az egészséggazdasági szakmai anyagokat, stratégiai és marketing tervet, pénzügyi tervet illetve megvalósíthatósági tanulmányt, amely a projekt részletes kidolgozottságát is magában foglalta.
- Feltártuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a projekt finanszírozásába bevonhatóak.
A tanulmány elkészítése során fontosnak tartottuk, hogy olyan projekt elindulását támogassuk, amely a lokális értékteremtés mellett országos, esetleg határokon átnyúló hatást is kiválthat, emellett pedig nemzetgazdasági súlyú finanszírozási kérdések megoldásában is lehetséges mintaként szolgálhat.
A Heim Pál Magyarország Alapítvány a gyermekek egészségének fejlesztését kiemelt fontosságú stratégiai célnak tekinti. Egy gyermek betegsége egy egész család életét meghatározó probléma lehet, továbbá a gyermekkorban kialakult egészségkárosodások élethosszig tartó hatásokkal befolyásolhatják az egyén életminőségét és keresőképességét. Ugyanakkor a tanulás szempontjából legfogékonyabb korban elsajátított kedvező szokások, viselkedési és életvezetési mintázatok hosszú távon segíthetik az egészség megőrzését.
A tervezett projekt célja volt, hogy bizonyos krónikus egészségi problémával küzdő gyermekek számára Magyarországon egyedülálló komplex, élmény alapú, beteg- és családközpontú ellátást biztosítson.
A szomatikus betegségek szakszerű ellátása mellett, azzal szorosan összehangolva mese- és élmény központú pszichoterápiával, mentálhigiénés programokkal kívántuk segíteni a betegség hátterében álló lelki problémák feldolgozását, valamint mozgásterápiával, speciális edzésprogramokkal, tanácsadással és családi diétás oktató programokkal kívántuk támogatni az egészséges életmód kialakítását és terjesztését.
A tervezett beruházás fő ellátási profilja ezért a gyermek és fiatalkori, valamint a családok körében mintaként rögzülő elhízás, az allergiás, asztmás, diabeteszes megbetegedések megelőzésére, kezelésére, valamint az egészséges életmód, a mentálhigiénés-pszichoszociális beilleszkedési problémák mikroközösségi szintű ( családi) megoldásaira fókuszált.
Átfogó szakmai hátteret kívántunk biztosítani ahhoz, hogy mind a gyermek, mind családja elsajátíthassa azokat az egészséges életmódhoz szükséges életvezetési módszereket, táplálkozási és edzésprogramokat, melyekkel a már meglévő betegség vagy az azt megelőző állapot átfordítható tartósan egészséges állapotra.
Amennyiben további részletek érdeklik az elkészült tanulmánnyal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a heim.pal@heimpal.hu e-mail címen.
